Nyár volt, s blúzát
A szél kibontotta
Egy felhõt vizsgáltam
Aztán meg rávonta
A nyirkos kis melleike
A kezemet hátha
Szerelmesek leszünk
Aztán meg a lába
Közé terelgette
Mind az öt ujjamat
Én meg se mozuldtam
S õ is úgy maradt
S álmodozni kezdett
Én meg csak azt tudtam
Hogy kiosont valami
A rétre a nyomunkban
S egyszer csak rájöttem
Hogy a húsunk szaga
Az övé ázott szalma
Az enyém vaspor meg naspolya
Aztán már megszoktam
Azt hogy többen vannak
Ebben a dologban
És csak szaporodnak
A bogarak, a hangyák
A bõrünkön mászkáltak
Egyet elmorzsoltam
A hasamom s hátráltak
A többiek elhúzva
Az egyet aki meghalt
Volt ott szomorúság
A madarak meg egy dalt
Ismételgettek én meg
mint egy klipben
Arra integettem, ahol
Gondoltam van Isten
S volt is ott valaki
Hátul a sötétben
De hátha az ördög az
Hagytam a fenébe
Aztán már megszoktam
Azt hogy többen vannak
Ebben a dologban és
Jeleket hagynak
De hiába jóslatok és
Hiába az álmok
Csak a rétre emlékszem
Meg a nõre ahogy állt ott |